Az akadálymentesség nem csupán technikai kérdés, hanem társadalmi felelősségvállalás is. A cél, hogy mindenki – beleértve a fogyatékkal élő személyeket is – egyenlő eséllyel férhessen hozzá a termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ennek érdekében a belügyminiszter 2022. június 21-én benyújtotta a T/365. számú törvényjavaslatot, amely a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények hazai szabályozását teremti meg.

Az új törvény célja és háttere

A jogszabály célja, hogy biztosítsa az akadálymentes hozzáférést minden olyan területen, ahol a fogyasztók digitális termékeket és szolgáltatásokat használnak. Ez különösen vonatkozik a lakossági felhasználású elektronikus felületekre, digitális alkalmazásokra és audiovizuális médiaszolgáltatásokra. Az irányelv az Európai Unió 2019/882-es számú rendeletének hazai bevezetését szolgálja, amely az akadálymentességi követelmények egységesítését írja elő az EU tagállamaiban.

Az uniós szabályozás célja, hogy az eltérő nemzeti követelményeket egységesítse, ezáltal a gyártók és szolgáltatók számára átláthatóbb, a fogyasztók számára pedig egyenlő hozzáférést biztosító környezet jöjjön létre. Az irányelv átültetésének határideje 2022. június 28. volt, a magyar jogszabály azonban 2025. június 28-án lép majd hatályba, így a piaci szereplőknek elegendő felkészülési idő áll rendelkezésükre.

Mit tartalmaz a törvényjavaslat?

A tervezet három fő mellékletben határozza meg a legfontosabb részletszabályokat:

• 1. melléklet: a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények listáját;
• 2. melléklet: az aránytalan teher megállapításának szempontjait, vagyis azt, hogy mikor tekinthető egy vállalkozás számára túlzottan megterhelőnek az akadálymentesítés;
• 3. melléklet: az értékelés és dokumentálás elveit, amelyek alapján a vállalkozások igazolhatják a megfelelést.

A szabályozás a fogyatékkal élők jogait garantáló 1998. évi XXVI. törvényt (Fot.) is módosítja, valamint pontosítja az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) egyes technikai rendelkezéseit. Mindez a digitális korszakhoz igazodó, modern szemléletű keretrendszert teremt.

Akikre a törvény vonatkozik

Az akadálymentességi követelmények minden olyan gyártóra, forgalmazóra és szolgáltatóra kiterjednek, akik lakossági fogyasztóknak szánt termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak. Ez magában foglalja többek között:

• a banki és pénzügyi szolgáltatásokat (online bankolás, mobilapplikációk),
• az e-kereskedelmi platformokat és webáruházakat,
• a közlekedési információs rendszereket, jegyértékesítő felületeket,
• a digitális tartalomszolgáltatókat (streaming, média, oktatási platformok),
• valamint az ügyfélszolgálati kommunikációs csatornákat (chat, e-mail, videóhívás).

A szabályozás kifejezett célja, hogy az akadálymentesség ne csak az állami szektorban, hanem a magánvállalkozásoknál is érvényesüljön. Ez nemcsak jogi, hanem üzleti érdek is, hiszen a hozzáférhető szolgáltatások szélesebb fogyasztói kört érhetnek el, növelve a piaci versenyképességet.

Mit jelent az „aránytalan teher” fogalma?

A törvény nem kívánja ellehetetleníteni a kisebb vállalkozásokat, ezért bevezeti az „aránytalan teher” fogalmát. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott akadálymentesítési intézkedés megvalósítása aránytalanul nagy költséget, technikai nehézséget vagy aránytalan erőforrást igényelne, akkor a szolgáltató részben mentesülhet a kötelezettség alól. A mentesülés azonban csak alapos, dokumentált vizsgálat alapján lehetséges, amely figyelembe veszi a vállalkozás méretét, erőforrásait és piaci helyzetét.

Az akadálymentesség gyakorlati megvalósítása

A digitális térben az akadálymentesség több területet is érint. Ide tartozik például:

• az olvasóprogramokkal kompatibilis weboldalak kialakítása,
• a feliratokkal ellátott videós tartalmak,
• az alternatív szövegek biztosítása képekhez és grafikai elemekhez,
• az egyszerű és érthető nyelvezet,
• valamint a billentyűzet-navigáció és a megfelelő kontrasztarány biztosítása.

A modern webfejlesztés és UX tervezés ma már számos megoldást kínál ezekre a kihívásokra. Egy akadálymentes weboldal nem csupán megfelel a jogszabályoknak, hanem a felhasználói élményt is javítja minden látogató számára – így üzleti szempontból is előnyös befektetés.

Mikor lép hatályba az új törvény?

A törvény 2025. június 28-án lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplőknek még közel két évük van arra, hogy felkészüljenek az új követelmények teljesítésére. A felkészülés során érdemes szakértői auditot végezni, amely feltárja, hogy az adott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben felel meg a jövőbeli szabályoknak.

A vállalkozásoknak javasolt már most elkezdeni a tervezést: megvizsgálni a digitális csatornákat, webes és mobilos alkalmazásokat, ügyfélszolgálati rendszereket, és ahol szükséges, elindítani a fejlesztéseket.

Összegzés – a hozzáférhető jövő felé

Az akadálymentességi törvény nem csupán kötelezettség, hanem lehetőség is. Egy hozzáférhetőbb világban a vállalkozások több ügyfelet szólíthatnak meg, javíthatják a felhasználói élményt, és megfelelhetnek a modern társadalmi elvárásoknak. Azok, akik időben lépnek, versenyelőnybe kerülhetnek – nemcsak a fogyasztók szemében, hanem az üzleti partnerek előtt is.

2025. június 28-tól egy új korszak kezdődik, amelyben a digitális esélyegyenlőség már nem csupán jelszó, hanem jogszabályi elvárás. A cél világos: mindenki számára elérhető és használható termékek és szolgáltatások Magyarországon.